1. Mindent a maga idejében! Sokszor ott követjük el az első hibát, hogy elsietjük a dolgokat. A legtöbb zöldségpalánta érzékeny a talaj és a levegő hőmérsékletére, hiába van már április közepén, nappal 20°C fok feletti nyárias meleg, ha a hajnalok még akár fagyosak is lehetnek, a túl korán kiültetett palánta elfagy vagy hidegsokkot … [Read more…]
Húsvét A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény … [Read more…]
Mivel minden kezdet nehéz, az újdonsült kertészek főleg olyan növényeket szeretnének, amelyeket egyszerű gondozni és az elvégzett munka után gyors eredményt látnánk. Hogy néznek ki ezek a növények, egyáltalán léteznek ilyenek? Igen, sőt be is szerezhető jó néhányuk. Mindegyikre jellemző, hogy kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok között is jól fejlődik. Sőt, bizonyos mértékben megbocsátják az ápolási … [Read more…]
A február mindig fordulópont egy kert életében: kint még hideg van, de a tavasz első jelei már megérkeztek. A napok egyre hosszabbodnak, és földben szunnyadó magok és virághagymák felébrednek. Rövidesen hajtani kezdenek a lágyszárúak, és megjelennek az első rügyek a fákon. Ebben a hónapban, ahogy a természetnek, nekünk is fel kell készülnünk a tavaszra. Vannak … [Read more…]
Története Minden bizonnyal francia eredetű szőlőfajta, mely nagy valószínűséggel a Loire-ból indult el világkörüli útjára és ma már az “első tíz”-ben (top 10) található, ami a telepítéseket illeti, folyamatosan növekedett a telepítések aránya az utóbbi 5 évben, minden fontosabb bortermelő országban megtalálható. Neve valószínűleg a francia sauvage, vagyis vad szóból eredhet. Mérsékelten korán … [Read more…]
Története Számos szinonimája van a világban, Franciaországban pinot gris-nek, Olaszországban pinot grigio-nak, német nyelvterületen Grauburgunder-nek (vagy ha maradékcukorral készítik, akkor Ruländer-nek) hívják és a sort még hosszan lehetne folytatni. Származását tekintve viszont egyszerűbb a történet, a pinot noir mutációja. Szőlőbogyói színe is jóval mélyebb, mint azt a fehérszőlőknél megszoktuk, a rózsaszíntől/bíborszíntől egészen a mély … [Read more…]
Története A seyve villard és a Csabagyöngye kereszteződésével állították elő 1957-ben a nemesítők, Dr. Csizmazia Darab József és Bereznai László. Eredetileg az Egri csillagok 24 nevet viselte a rezisztens fajta. Államilag 1970-ben ismerték el, azzal a kitétellel, hogy csak házi kertekben szabad termeszteni, melyet csak jó 8 évvel … [Read more…]
A fehérborok a világ minden táján többnyire – de nem kizárólag – fehér szőlőfajtákból készülnek. Elenyésző azoknak az úgynevezett „blanc de noir” boroknak a száma, melyek kékszőlőből, de a fehérborra jellemző feldolgozással nyerik el végső formájukat. Ezeket nem hagyják a szőlő héjával együtt erjedni, így a bogyók nem tudják kiadni színanyagukat. Ami ezeket a borokat … [Read more…]
Története Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő keresztezte 1960-ban az Irsai Olivér és piros tramini szőlőfajtákat Cserszegtomajon (Keszthely és Hévíz között), a mai Pannon Egyetem Georgikon karának szőlészeti telepén. Így a névválasztást viszonylag egyszerű megmagyarázni, hiszen a településről és a tramini fűszeres jegyeiről lett elnevezve. Hivatalosan 1982-ben kapta meg a telepítési engedélyt, abban az évben, amikor Bakonyi … [Read more…]
Története Kocsis Pál nevéhez fűződik, aki a fajtát 1930-ban nemesítette Kecskeméten a pozsonyi fehér és a csabagyöngye keresztezésével. Számos legenda kapcsolódik a névválasztáshoz, valószínűleg Kocsis Pál barátjának, Irsai József fiáról nevezte el, akit Olivérnek hívtak és ugyanabban az évben született, mint a fajta. Könnyű, nyári borokat lehet belőle készíteni, visszafogott savszerkezeténél és illatos jellegénél fogva … [Read more…]
