Csilivilága

Kézműves Ajándékok-Boros termékek-Kovácsoltvas-Parfüm

  • Üzlet
  • Érdekesség
  • Csilla Virág
  • Ajánlat Neked!
  • Kosár
    • Pénztár
  • Kapcsolat

Bortörténelem 3.

2020-07-12 by Csilla@
Share

Bortörténelem 3.

 

Az Ókori Kelet 

A szőlő és a bor óriási szerepet töltött be az emberiség életében már az ókorban is. Nemcsak a gazdasági szférában, a mindennapi étkezésben volt nagy jelentősége, hanem hosszú időn keresztül a fertőzött ivóvíz helyett a bor szinte az egyedüli “tiszta” italként szerepelt, sőt a múltban a gyógyászat területén is nagy mennyiségben használták. Korabeli leírásokból tudjuk, hogy a piramisokat építő tömegek rendszeresen kaptak bort, természetesen vízzel higítva, mintegy védőital gyanánt. Pozitív élettani hatásait azóta a tudomány is bizonyította; igaz csak mértékletes fogyasztás esetén.
A szőlő nemes leve több kultúrában, vallásban kiemelkedő fontosságú volt már a történelem előtti időkben is, s legtöbb esetben isteni eredetű italként tisztelték. Mítoszok, mondák, művészeti alkotások egyik kedvelt témája a bor és a szőlő, a termékenység, újjászületés, bőség jelképeként. Egyiptomi festményeken gyakoriak a szüreti és borkészítési „pincejelenetek”. Tudták, ismerték a kapálás, a metszés, szűrés jelentőségét, az ábrázolások szerint igencsak profi módon kezelték a bort, s a szüret utáni préselést valószínűleg ők is, mint később Európában taposással végezhették. A legfejlettebb szőlőkultúra talán, az egyébként sörivó Egyiptomban alakult ki, ahol az akkor ismert valamennyi szőlőfajta termesztése meghonosodott és elsősorban vörösbort fogyasztottak. Írásos források szerint pedig a testőröket és a papokat “szőlőből szűrt bor” illette meg. Tutanhamon sírjában talált edényekben a kutatók fehér borra utaló maradványokat is leltek, ezért elmondható, valószínűleg a fehérbort is ismerték, de tény, hogy ezt inkább csak a Kr.u.-i 4. század után fogyasztják rendszeresen Egyiptomban
Ránk maradt egy nagyon szép fáraószobor, amely szépen bizonyítja az isteni eredetű ital kultuszát Egyiptomban. A 18. dinasztiából származó és Kr.e. 1479-1425 között uralkodó III. Thotmesz fáraó kezében borral teli edényeket tart és épp felajánlja azokat a korszak egyik legkedveltebb istenének, Nut-nak, az „ég és a csillagok istennőjének”.
A kínaiak az kr.e. 3000 körül élt Fokhit tartották a szőlőtermesztés atyjának, ugyanezt az indiai hagyományban Prithu-Siva vagy Mon-Sotti-Wrata nevéhez kapcsolták. A perzsák Dzsemsid királyt, az egyiptomiak Oziriszt tekintették a szőlőművelés és bortermelés megteremtőjének. Az ígéret földjéhez közeledő zsidók kémeket küldtek előre, akik hatalmas fürt szőlőkkel tértek vissza, bizonyítva, valóban termékeny, gazdag területre, a megjövendölt Kánaánba érkeznek.
A szőlő gondozását, telepítését az Kr.e. VIII-VI. évezredben kezdhette meg az ember, melynek eredményeképp, a vegyes ültetés, kereszteződések után, létrejött az édes termésű, lédús, zamatos kerti szőlő. Jelentős lépcsőfokként kialakult a hímnős virágú szőlő, amely lehetővé tette az azonos ivarú szőlőfajok ültetését és gyorsabb elterjedését. Különféle szőlő magvak leletei bizonyítják a növény nagy területen való megtelepedését.
Az Kr.e. 2900 körül uralkodó Menes fáraó sírjában a régészek szőlő magvakat találtak. Nagyjából ebből az időből szintén előkerültek hasonló leletek Európában is, egy Párma melletti bronzkori cölöptelepülés épületeiből. Ez azt bizonyítja, hogy függetlenül a civilizációs különbségektől, a korabeli emberek szerették és fogyasztották a szőlőt, bár az emberek tekintélyes része valószínűleg csak gyümölcsként ismerte, míg az egyiptomiak már ez idő tájt mustot és bort is készítettek belőle. Ázsiában, főleg a mai Perzsia területén már nagyon korán megismerkedtek a borkészítés titkaival, s Hammurappi idején a Kr.e. II. évezredben már törvényt kellett hozni a borhamisítók ellen, és a borkereskedelem is fellendült Mezopotámiában. A főníciai városokban a szőlő és a bor már mindennapos fogyasztási és kereskedelmi cikként szerepelt. Az egyes hódító háborúk során, a leigázott területek gazdagságát úgy bizonyították, hogy a hódítók szőlőfürtöket és bort vittek haza uralkodóiknak. Az asszíroknál ez kifejezetten durván úgy mutatkozott meg, hogy a legyőzött népeket még azzal is meggyengítették, hogy kivágatták, elpusztították az isteni italt adó szőlőskertjeiket.

Kelták és rómaiak   

A szőlő leggyorsabb európai elterjedése a Római Birodalom idején történhetett, amikor a hatalmas területen hódító római katonák és a velük együtt érkező polgári lakosság szinte az egész impérium területén meghonosították a szőlőt és a bort. Ez nem jelentette azt, hogy a rómaiak előtt teljesen ismeretlen volt a növény Európa egyéb régióiban, hiszen bizonyított, hogy a kelták és a dákok is fejlett szőlőtermesztéssel dicsekedhettek. A Kr. e. 4. században Európát jórészt benépesítő kelták a mai francia, német területeken, a Kárpát- medencében foglalkoztak szőlőműveléssel.

A mai Dunántúl területén élő azali és boii kelta törzsek mindenesetre a rómaiak ideérkezése előtt is komoly borfogyasztók lehettek. A rómaiakkal folytatott kereskedelem következtében felgyorsult a szőlő és bor elterjedése. A kereskedők borért cserében állatbőröket, élőállatokat szállítottak Itáliába. Posidonius kelták földjén tett utazásának egyik leírása érdekes lehet számunkra, amelyben egy kelta vigadalmat mutat be: ” Körben isznak ugyanegy cserép vagy ércedényből, melyet a szolgák körbe hordoznak; egyszerre ugyan keveset, de annál gyakrabban. A gazdagok itáliai vagy galliai bort isznak tisztán vagy vízzel vegyítve.” Ebből kitűnik, hogy a terület esetleges bortermelése nem fedezte a belső szükségleteket.

A rómaiak, akik a Kr. e. 6. századtól kezdődően folyamatos háborúk során, alig 250 év alatt egész Itáliát uralmuk alá hajtották, egyszerű városállamból erős királysággá, majd köztársasággá fejlődtek, amelyben a latin törzseken kívül, helyt kaptak a legyőzött etruszkok ugyanúgy, mint a szintén meghódított dél-itáliai görög gyarmatvárosok, zömében görög népessége. Az etruszk és görög kultúra mély nyomokat hagyott a rómaiak későbbi történelmi, kulturális fejlődésében, s a borkultúrát is valószínűleg a magasabb fejlettségi szinten élő görög népességtől vehették át, bár tény, hogy a bort maguk is ismerték, a titokzatos etrusztkokhoz hasonlatosan.

A római istenek szintén görög eredetűek, lényegében azok latin megfelelői voltak, így náluk is létezett a bor és mámor istensége, csak ők Dionüsszosz mintájára Bacchusnak nevezték. A szőlők és általában a mezőgazdasági munkák istensége volt még Liber is, de az ő kultusza távolról sem volt oly népszerű, mint Bacchusé. A Bacchus tiszteletére bemutatott áldozatok és a neki rendezett ünnepségek mindenesetre túltettek még a dionüsszoszi görög ünnepi ivászatokon is, általában féktelen mulatozásokba, nemegyszer orgiákba torkollottak. Különösen igaz volt ez a későbbi, lazuló erkölcsű császárkorban.

A rómaiak mindenesetre legyőzve a fő riválist, Karthágót, majd Makedóniát, az egész mediterrán térség megszerzését tűzték ki célul, ami lényegében időszámításunk kezdetére meg is valósult, s a Földközi-tenger a birodalom beltengerévé vált. A római légiók Britanniától-Egyiptomig, Lusitániától (A mai Portugália) – Mezopotámiáig hatalmas területeket vettek birtokba a köztársaság, majd a császárság számára, kiépültek az utak, kikötők, rabszolgapiacok, megszerveződtek a provinciák. A szőlőművelés is nagy léptekkel terjedt szét a birodalom valamennyi provinciája felé, azt is mondhatjuk, hogy a borkedvelő rómaiak Európa, Afrika, Közel-Kelet azon részeit szállták meg, ahol a szőlőtermesztés adottságai megfelelőek voltak.

A legjobbak sokáig az Itáliai borok voltak, miután megküzdöttek azzal a némileg kisebbségi érzésnek is nevezhető sztereotípiával, hogy a legjobb nedűk csakis görög földről érkezhetnek. Tény, hogy az 1. századig a legdrágább borok tényleg a görögök voltak.

 

A Római Birodalomban a szőlő termesztése annyira népszerűvé vált, hogy néha már a gabona és haszonnövények termesztését veszélyeztette, nem beszélve a szabad itáliai szőlőbirtokosok érdekeiről. Hispánia, Gallia, Pannonia, Kisázsia, a régi görög területek ontották a jobbnál jobb borokat. Domitianus császárnak (81-96) Kr. e. 92-ben rendeletet kellett hoznia a provinciák szőlőtőkéinek kivágására, sőt még a szőlővessző kivitelét is megtiltotta Itáliából. Ezen rendeletet, amely érintette az egész birodalom szőlőterületeit, teljesen soha nem tudták végrehajtani. A sikertelenség és a gazdasági érdekek miatt Probus császár (276-282) volt az, aki elsőként, feloldva a domitiánusi korlátozásokat, elősegítette a szőlőtelepítést egész birodalmában. Pannoniában, Sirmium közelében saját katonáival ültettetett szőlőt, akik valószínűleg a nehéz földmunkák miatt elégedetlenkedve és persze elmaradt zsoldjuk miatt is, a források szerint egyszerűen szőlőkarókkal agyonverték őt.

A ránk maradt forrásokból tudjuk milyen szőlőfajtákat ismertek birodalom szerte. Egy Pécs (Sophiane) közelében talált Liber oltárkövön a termesztett szőlőfajtákra történik utalás, miszerint : “Csemegeszőlőt , gömbölyű aprószemű , erős lesbosi kecskecsöcsű és cabaliai borostyán levelű szőlőt ” ismertek. Columella, római író, a tartományi szőlőknek több fajtájáról is ír: a támasz nélkül álló ” rövid törzsű fácskákat”(arbuscula),”lugasokat”( canteriates), a támaszték-náddal körülvett „karikásokat”(characatas) és a”kúszó művelésű” szőlőket (stratorum) említve meg. Az idősebb Plinius Historia Naturalis című művének XV. kötetében, mintegy nyolcvanra becsülte a híresebb szőlővidékek számát, a borfajtákat pedig száznyolcvanra.

A leírásokból tudjuk, hogy a szőlőműveléssel foglalkozó vinitorok, ültetésnél csak a II-III.- századtól alkalmazták a gyökereztetett vesszőket és szőlőik nagy részét kapával mélyített barázdába ültették. A régészeti kutatások során több munkaeszköz került elő, így a jellegzetes négyszög alakú kapák, sarlóra emlékeztető metszőkések és az elhalt részek eltávolítására szolgáló balták, amelyek mind-mind a fejlett gazdálkodásra utalnak a birodalom szőlővidékein.

A rómaiak már nagyon korán megkülönböztették a borok minőségét és termőterületét, görög szokás szerint. A későbbi időszakokban már az évjáratokat is feljegyezték. A borok évjáratát az adott évben működő consul nevéhez kötötték, s így tartották számon a jobbakat. Pld. Ilyen volt a Kr.e. 121-es év, amikor Lucius Opimius volt a konzul, s ezt az évjártot „opimusi”-nak nevezték.

A rómaiak, természetesen görög mintára szintén vizzel higították a bort, amit vinumnak neveztek, ellentétben a tömény, higítatlan merummal. A borból készült ecetet szintén felhasználták fogyasztásra. A nagy melegben a rabszolgák és a katonák gyakran csak ecetes vizet, posca-t ihattak.

A rómaiak is ismerték a borok különféle kezelési eljárásait, gyakran készítettek fűszerekkel, mézzel, egyéb adalékanyagokkal vegyített borszerű italokat, s ezeket, a borokkal együtt gyógyszerként is használták. (Bővebbet megtudhatunk ezekről az italokról és az ókori borokról a Borlexikon idevonatkozó részeiben.)

A birodalom minden lakosa valamilyen formában hozzájuthatott borhoz, nyilván a pénz mennyisége határozta meg a minőséget is. Tudjuk, hogy a házi borok mindössze negyedébe kerültek a minőségi, jó boroknak. Ez utóbbiakról pedig az árjegyzékek tanúskodnak, így híresek és finomak lehettek a falernumi, picenumi, tiburi, sabinumi, aminai, surrentumi Itáliában termett borok, de a drágábbak közt említik az Egyiptomból származó saisi borokat is.

A lakosság borfogyasztása még a higítás ellenére is hatalmas bormennyiséget feltételezett, Cato szerint csak a rabszolgáknak évi 10 amfóra, tehát durván 260 litert kellett adni. Ebből kalkulálhatjuk ki, hogy a nagyjából 1 millió lakosú Róma városa is legalább 1, 5 millió hektóliter bort fogyasztott el egy esztendőben, a legminimálisabb becslések szerint is.

A rómaiak vagy bor és ecetboltokban, (kapéleion) vagy kisméretű borkimérésekben, borozókban, (tabernákban), esetleg a rossz hírű, bordélyházként is funkcionáló cauponákban juthattak hozzá a kedvelt italhoz. A higítás egyébként hamarosan kiment a divatból, ez részben a lazuló erkölcsöknek, részben az elegendő bormennyiségnek volt köszönhető. Horátius, a híres költő például egyenesen bűnnek tartotta, ha jó falernumi borába vizet kevernek.

A római császári udvar is meglehetősen sok bort fogyasztott, persze a jobb minőségűek közül. A korai császárok is szerették az isteni italt, de a későbbi időszak már az iszákosokat is megemlíti. Maximinus Thrax (235-238) például a korabeli leírás szerint naponta egy amfóra, tehát 26 liter bort fogyasztott el, azon már meg sem lepődünk, hogy mindehhez 13 kg húst is megevett.

 

A nők sokáig nem juthattak borhoz, görög hatásra még azt is büntették, ha egy nő a borospince közelébe merészkedett. Augustus császár felesége, Livia Augusta volt az első, akiről feljegyezték, igenis szerette a bort, sőt saját bevallása szerint hosszú életét annak köszönhette, hogy minden nap kortyolgatott egy keveset kedvenc punicumi borából.

Forrás: borneked.hu

Kép : ketkes.com

lafemme.hu

watera.hu

 

Posted in: csilivilaga Tagged: ajándék alkalomra, ajándék születésnapra, boros ajándékok, boros ajándékötletek, névnapra

AKTUÁLIS !

A szállítás 2 490 Ft

INGYENES SZÁLLÍTÁS 40000 Ft-TÓL!!!

40 000 Ft feletti Rendelés Esetén INGYENES a szállítás !!

Ezt Keresem…

×

Termékkategóriák

  • Boros,Pálinkás termékek (52)
  • Egyéb (1)
  • Egyedi Ékszerek (71)
    • Kis medál (41)
    • Nagy medál (16)
    • Üvegékszer szett (13)
  • Fm férfi parfüm Pure (6)
  • Fm férfi parfüm Pure Royal (2)
  • Fm női parfüm Pure (11)
  • Fm női parfüm Pure Royal (2)
  • Karácsony (11)
  • Kávék Teák (0)
  • kézműves termékek (17)
  • Kovácsoltvas termékek (45)
  • Levendulás termékek (47)
  • növényi szappan (4)
  • órák (19)
  • Organikus Parfümök (12)
  • parfüm (0)
  • Prouve Férfi Parfümök (16)
  • Prouve Női Parfümök (16)
  • Virágbögre (4)
  • Virágbox (7)

Telefonszám:06/70 6243236

20% parfüm ajándék alkalomra ajándék születésnapra ajándékötlet borkiegészítők boros ajándékok boros ajándék születésnapra boros ajándékötletek borospohár ekszer ekszerek Francia kézműves parfümök Francia parfüm Karácsony karácsonyi ajándékok Karácsony illata kovácsoltvas virágtartók kézműves parfüm kézműves parfümök Kézműves Prouve parfüm levendula minőségi parfüm Muránói Muránói Üvegtechnológia Muránói Üvegékszer névnapra organikus parfüm parfüm parfüm ajándékba parfüm férfiaknak parfüm nőknek parfümök prouve parfüm pálinkás ajándékok pálinkás készlet pálinkás pohár számmisztika 2022 természetes olajok természetes összetevők téli parfümök ékszer ajándékba üvegnyaklánc üvegékszer üvegékszerek üvegékszer nyaklánc

Ha Kérdésed Van Itt Elérsz: mail: csilivilaga@gmail.com Telefon:+36 70 6243236

Kosaramban ez van MOST

Termék címkék

Ajandek tippek ajándék ajándék alkalomra ajándék barátnőnek ajándék férfiaknak ajándék karácsonyra ajándék neked ajándék névnapra ajándék nőknek ajándék születésnapra ajándékötlet ajándék ötletek ajándékötletek anyák napjára barátnőnek egyedi ajándék egyedi ékszer egyedi ékszer-üvegékszer.ajándékötletek egyedi üvegékszerek Ferfiaknak Ajandek karácsonyi ajándék karácsonyi ajándékötlet karácsonyra kerti virágtartó kovácsoltvas virágtartó kovácsoltvas virágtartó állvány különleges ajándék lakásdekoráció levendulás ajándék mi legyen a fa alatt minőségi parfüm muranoi üveg ékszerek Nyaklánc Névnapra parfüm ajándékba parfüm hódításhoz parfüm születésnapra pálinkás pohár Randiparfüm születésnapra vintage ajándék virágtartó állvány Üvegékszer évfordulóra üvegmedál

Miért éppen mi?

Prouve parfümök 20%-os parfümolaj tartalmúak
Egyedi kézműves ékszereket kínálunk,
ahol nincs két egyforma
Kovácsolt vas rózsáink mesteri kidolgozásúak
Akár ingyenes kiszállítással is !
Folyamatosan bővülő kínálat
Termékeink személyre szabhatóak

Termékkategóriák

  • Boros,Pálinkás termékek (52)
  • Egyéb (1)
  • Egyedi Ékszerek (71)
    • Kis medál (41)
    • Nagy medál (16)
    • Üvegékszer szett (13)
  • Fm férfi parfüm Pure (6)
  • Fm férfi parfüm Pure Royal (2)
  • Fm női parfüm Pure (11)
  • Fm női parfüm Pure Royal (2)
  • Karácsony (11)
  • Kávék Teák (0)
  • kézműves termékek (17)
  • Kovácsoltvas termékek (45)
  • Levendulás termékek (47)
  • növényi szappan (4)
  • órák (19)
  • Organikus Parfümök (12)
  • parfüm (0)
  • Prouve Férfi Parfümök (16)
  • Prouve Női Parfümök (16)
  • Virágbögre (4)
  • Virágbox (7)
  • Adatkezelési tájékoztató
  • ASZF

Copyright © 2023 Csilivilága.

Shopping WordPress Theme by themehall.com

Share
Share
Szia! Tájékoztatlak, hogy a csilivilaga.hu honlap sütiket használ. Az oldal további használatával tudomásul veszed ezt.ElfogadomBővebben...